2008. március 31., hétfő

Foszlányok Kolozsvárról


Talán azok, kik gyakrabban vannak Kolozsváron azok mosolygva fogják olvasni ezt a bejegyzést. Mindenképpen kiderülhet számukra az is, hogy hogyan látja egy olyan ember Kolozsvárt és a feléje vezető utat, aki nem gyakran jár arra. Nemrég lapoztam át pont egy olyan tanulmányt, amit Pásztor Gyöngyi írt Kolozsvár egyik lakótelepének a mentális térképéről (Monostor). Sok-sok történelmi részt átugorva bepillantást nyerhettem abba, hogy hogyan látják az ottaniak otthonukat. Ebben az egész cécóban az egyik legfontosabb dolog, hogy mit tekintünk tájékozódási alapnak, mihez viszonyítunk, miről van közös tudásunk másokkal.
Szombat délkor érkeztünk meg Kolozsvárra. Előtte cirka negyed órát azzal töltünk, hogy kitaláljuk az érkezési koordinátákat. Végülis nem született meglepetés: a Matyi téren fújtunk riadót. Szépen kiszállunk a kocsiból s nézünk ki a fejünkből. Furcsa, mert talán az évben egyetlen alkalom, amikor feljövünk ide. Nagy a tömeg, sok az autó, s sokkal melegebb van mint otthon. Ezekkel a kezdeti benyomásokkal indultunk neki az Insomnia nevezetű objektumnak. Ez a hely abszolút értelemben sem hozott semmi újat, olyan falusi-rongyos kocsmának nézett ki: szálkás szegőléc a falon, mindegyik bútordarab másmilyen, sötét, büdös... olyan téesz csárdafeeling a megfelelő izé amivel jól le lehet írni. De várjunk csak! Ez itt azért jó kis kulipintyónak számít idefenn. Annyira gagyi, hogy már frankó.
Egy vietnámi jázmintea mellett ilyenkor az ember szót ejt korábbi látogatásairól. Elmondja, hogy azért ismerős idefenn s már nem is egyszer volt részeg errefelé. A monológjában benne van a Mátyás szobra, a Mátyás király, Mátyás templom s Matyi tér. Minden más helymeghatározás terminológiája a "sarok épület", "magas épület", "Krajczár felé", "az egyetem közelében". Aztán bekerül az új szavak listájába a "Bástya", a "kolozsvári Sapientia", "Alpha".
Bármilyen céllal is kerülsz fel, azelőtt este meg kell ízlelni a várost is egy cseppet. Ízlelni akkor a legjobb, ha van Hargita valamelyik magyar illetőségű kocsmacsárdában. Kifonomodik az érzéked ilyenkor s olyan dolgokat veszel észre, amit nappal, s e nedű nélkül lehetetlen lenne. Még az eldobott Ursus sörösbozoknak is van mondanivalójuk az éjszakai fényben. De csak akkor!
Konszenzus alapján meg lehet állapítani:
1. Mióta nincs Finár, azóta kevesebb a sárgás játszótér s lobogó.
2. Azér' bunkóság volt a román kollégáktól Mátyás mellé felpakolni azokat a bebetonozott színeket.
3. A Matyi téren azt a gödröt bé lehetne má temetni. Ha már nem leltek dákós emlékeket, akkor vagy ültessenek póréhagymát vagy árvácskát oda. De egy szekér kavics is megteszi.
4. Az jó dolog, hogy kapható endibós-gyergyóremetei házicsoki a központi ábécékben.
5. A villamosokkal vigyázni kellene a Horea utcában, mert úgy dölöngélnek mintha hullámvasút lenne. A 31. szám környékén van egy jó nagy bükkenő.
6. Megtudtam, hogy a legdrágább kávé a BT Café-ban van. Megnéztük kivülről.
7. Az indián olaszul énekelő zenészeket fel kellene karolni.
8. A Bástyából s a Krajczárból nem kellene, hogy elfogyjon a Hargita.

Ilyesmi benyomások maradtak. Jövünk még!




2008. március 20., csütörtök

Az első magyar építésű csatahajó, a Szent István


Az 1905-ben Fiuméban létesült Danubius Hajógyár rövid idő alatt nagy fejlődésnek indult. A KAIMAN típusú torpedórombo­lók építésével kezdte el működését, és 1910 után már a Monarchia leggyorsabb hajóit, a BALATON típusú rombolókat és a HELGOLAND osztály gyorscirkálóit (Rapid kreuzer) építette. Ilyen előzmé­nyek után kapott rendelést a TEGETHOFF osztály IV. számú csatahajójának építésé­re. A hajók névadására csak a vízre bocsá­tás előtt került sor, ez esetben az ural­kodó és legfőbb hadúr, I. Ferenc József döntött úgy, hogy a hajóosztály 4 hajójá­ból a magyar nevűnek fenntartott egység a SZENT ISTVÁN névre kereszteltessék.

Ennek a hajóosztálynak főtervezője is Siegfried Popper hajóépítő főmérnök volt, munkatársai, Theodor Novotny I. osztályú hajómérnök, Julius Scharbert II. osztályú hajómérnök és Johann Schlesinger III. osztályú hajómérnök. Ez a gárda tervezte meg elsőként a világon a hajó-nehéz­tüzérség elhelyezését háromlöveges forgó­toronyban. De mire a pénz rendelkezésre állt, az első hajó, a VIRIBUS UNITIS építésére, Masdea tábornok, az olasz ha­ditengerészet főkonstruktőre a DANTÉ ALIGHIERI csatahajót már hármas löveg­tornyokkal szerelte fel. Az olaszok után az orosz GANGUT csatahajóosztály is hármas lövegtornyokat kapott. Így a Mo­narchia csak a harmadik helyre szorult a megvalósítás tekintetében. (Megjegyzen­dő, a cári haditengerészet 4 GANGUT osztályú csatahajóját 1916-ra sem tudták bevethetővé tenni, nem is szerepeltek 1918-ig egy csatában sem.)

A SZENT ISTVÁN csatahajót 1914. január 17-én Fiume-Bergudiban bocsá­tották vízre. Nem volt teljesen azonos a többi hajóval. A vízre bocsátáskor 5 ton­nával volt nehezebb a többi hajónál, mert a gépek egy részét már beszerelték. (Összehasonlításul a többi hajó vízre bocsá­tási tömege: VIRIBUS UNITIS 8700 t; TEGETHOFF 8225 t; PRINZ EUGEN 8000 t.) A SZENT ISTVÁN hajtóműve 2 db AEG-turbina volt, ezt 12 db Babcock-­Wilcox kazán táplálta gőzzel. így ez a hajó egyedien két hajócsavarral rendel­kezett, a többi egység néggyel. Eltérő volt a fényszórók megemelt hídja, a ké­mény bombavédő rácsozata és a daruk mozgatása is. Ezek növelték a tömeget és magasabbra helyezték a hajó metacentri­kus középpontját, amely rontotta a stabi­litást.

A Danubiusnak nagy tapasztalata volt a Babcock-Wilcox rendszerű kazánok gyártása terén, kevesen tudják, hogy a budapesti Parlament, a Vízművek, az Elektromos Művek, és a Fővárosi Villa­mos-Vasút - mind Danubius gyártmányú Babcock-Wilcox rendszerű kazánokkal üzemeltek.

A brit admiralitás a DREADNOUGHT osztályú csatahajókba azért épített be Babcock-Wilcox típusú kazánokat. mert szénfogyasztásuk kisebb volt, mint a többi típusoké. PI.: a Belleville típusú kazán 0,86 kg/LE/h; a Niclausse típusú kazán 0,76 kg/LE/h; a Babcock-Wilcox típusú kazán 0,69 kg/LE/h értéket adott.

A Danubius gyártású Babcock-Wilcox kazán túlhevítővel készült, ezért teljesít­ménye 6%-kal volt több a szerződésben előírtnál: 26 550 LE (19 600 kW) lett, sebessége ezzel 21 csomóra emelkedett. Először az amerikai haditengerészet fe­dezte fel e kazántípus előnyeit. Anglia 1905-ben az eddigi Belleville és Niclausse kazán helyett a dreadnoughtokba Bab­cock-Wilcox kazánt épített be, a kisebb hajókba maradt továbbra is a Yarrow típus.

A SZENT ISTVÁN állandó személyzete: 962 főből állt. Részletes felsorolása: 1 sorhajókapitány. 1 korvettkapitány, 24 sorhajó- és fregatthadnagy, 12 gépész­technikus. 2 adminisztrátor, 922 tengerész. Partraszálló különítmény, 150-180 fő tengerészgyalogos. Fegyverzetük 95 M puska volt, a tiszteknél 07. M Roth pisz­toly. Két kísérőlöveg 7 cm/L 18 úgyneve­zett landungsgeschütz támogatta őket.

Ez a löveg horizontális lapos ékzárral működött, rendszeresített lőszere srapnel volt. A partra szállítás után a hajó létszáma az 1112-1142 főről ismét az állandó 962 főre állt vissza. A SZENT ISTVÁN csata­hajó 1915-ben készült el teljesen. Társa­dalmi szervezetek 1 91 5. szeptember 1 6-án hímzett magyar zászlót, üveg oltárképet és -szobrot ajánlottak fel a hajónak, ezt ünnepélyes keretek között 1916. január 6-án avatták fel. IV. Károly király 1916. december 15-én a Polában tartott szem­lén a SZENT ISTVÁN csatahajót is meg­tekintette és Grassberger Ödön sorhajó­kapitánynak, a hajóparancsnoknak elis­meréssel nyilatkozott a hajóról és sze­mélyzetéről. A csatahajó nem került harci bevetésre 1917-ben sem, mert az olasz flotta is kerülte a TEGETHOFF osztályú csatahajóinkkal való nyílt tengeri összecsapást.


A SZENT ISTVÁN elsüllyesztése (nézd meg itt!)

1918. első felében az antant hajóhadak elzárták az Otrantói-szorost. Az osztrák–­magyar hajóhad parancsnoka, Horthy Miklós ellentengernagy elhatározta, hogy az összes rendelkezésre álló tengeri erővel és 25 vízi repülővel az antantzárat és az ezt őrző flottát megtámadja. A hajórajt több csoportra osztották. Az első csoport vezetője a VIRIBUS UNITIS zászlóshajón Horthy ellentengernagy, a második cso­port vezetője a SZENT ISTVÁN csata­hajón Seitz Henrik sorhajókapitány kom­modore volt. A hajóraj 1918. június 9-én indult el Polából, különböző időpontok­ban és útvonalon. A második csoport 14 csomó sebességgel haladt, amikor hét mérföldnyire Premuda szigetétől dél­nyugatra hajnalban fél négy órakor a SZENT ISTVÁN-t két torpedótalálat érte. Az ellenfelet a reggeli szürkületben a ha­jóraj nem vette észre, a TEGETHOFF ellen eredménytelenül kísérelték meg a torpedótámadást.

A sérült SZENT ISTVÁN-t a TEGET­HOFF csatahajó el akarta vontatni, azon­ban hamis tengeralattjáró-támadást jelez­tek, figyelmét arra fordította. Ezalatt a SZENT ISTVÁN-on a gépek felmondták a szolgálatot, mivel a torpedók az első kazánház falánál robbantak, majd a szi­vattyúk működése is megállt. Hat órakor oldalra fordult és öt perccel később telje­sen elmerült a hullámsírban. A hajót utol­jára a parancsnok, Seitz sorhajókapitány hagyta el, úszva. A hivatalos veszteség­lista szerint 89 tengerész vesztette életét a SZENT ISTVÁN csatahajó személyzetéből. A TEGETHOFF csatahajón volt egy filmfelvevő készülék, így megörökítet­ték az elsüllyedést. Ez a film 1919-ben Franciaországba került, jelenleg is ottani archívumban van. A televízió egyik sorozatában 1985-ben volt látható az első és utolsó magyar csatahajó végső percei. Az elsüllyedés pontos helye: a tengerészeti térkép 303-as négyzetében az északi szélesség 44°12' 7"-nél és a keleti hosszúság 14° 27 '5"-nél. Tenger­mélység: 66 m.


Ha még érdekel a téma, akkor katt IDE.

2008. március 19., szerda

Kiss Béla, az első magyar sorozatgyilkos












Kiss Béla (1877 – 1916?) egy külföldön is
hírnevet szerzett, 20. századi magyar sorozatgyilkos (eredeti szakmájára nézve bádogos volt, aki a magyar rendőrség feltételezései szerint aktív működése során legalább 24 áldozatával végzett.

Kiss Béla 1900-tól Cinkotán élt feleségével, Máriával; a szomszédai kedvelték, kellemes embernek tartották. 1912-ben azonban az életük furcsa fordulatot vett. Kiss a szomszédoknak azt mondta, hogy felesége lelépett a szeretőjével, ezért a háztartás körüli ügyek intézéséhez felfogadott egy házvezetőnőt, bizonyos Jakubecnét. A környékbeliek azonban csakhamar figyelmesek lettek arra is, hogy Kiss számos csinos hölggyel keveredett viszonyba, akiket a házához, Cinkotára is meghívott.

Ezeken a hölgyeken kívül néhányuknak feltűnt az is, hogy Kiss a háza körül összegyűjtött néhány óriási fémtartályt. A tartályok tartalma iránt érdeklő rendőrségnek azt mondta, hogy gázolajjal
töltötte fel őket. Miután az I. világháború kitört, Kisst behívták katonának, aki a lakását – végül soha be nem következő – visszatéréséig rábízta a házvezetőnőjére.

1916-ban a budapesti rendőrséget arról értesítette egy cinkotai háziúr, hogy hét nagy fém tartályt talált, és arról érdeklődött, hogy mit kellene ezekkel csinálnia. Egy rendőr, aki emlékezett arra, hogy mit mondott Kiss az állítólagos „olajkészleteiről”, katonákat küldetett oda, hogy hasznosítsák ezeket. Ám mikor a honvédek megpróbálták felnyitni Kiss tartályait, a művelet közben hullaszagra lettek figyelmesek. Az ügy ennek következtében visszakerült a rendőrökhöz, akik – a nyomozást vezető Nagy Károly utasítására – a házvezetőnő élénk tiltakozása ellenére is felnyitották a rejtélyes tartályokat. Ezekben végül megtalálták a felesége, a felesége szeretője, valamint huszonkét további hölgy alkoholban tartósított földi maradványait, akikkel a rendőrségi vizsgálatok tanúsága szerint fojtogatás, vagy mérgezés végzett.

Kiss Bélát a rendőrség nem tudta elfogni, eltűnt a háborúban.

Béla híre külföldöt is bejárta.

A cinkotai rémnek is nevezett Kissre nem csak a sorozatgyilkosokról szóló szakkönyvek és weblapok szánnak hosszú oldalakat; alakja, tettei visszaköszönnek a nyugati popkultúrában is. Jay Stephens kanadai képregényszerző Álomország című, 1991-ben született, abszurd figurákkal benépesített rajzos művében például a gonosz varázsló karakterét alkotta meg és nevezte el Kiss Béláról (a Stephens egy másik művéből készült Tutenstein című rajzfilmsorozatot egy magyar tévécsatorna három évvel ezelőtt mutatta be).

A bádogos alakja a könnyűzenébe is beszivárgott: máig Bela Kiss néven fut egy New York-i metálbanda, míg a hasonló zenét játszó, Pus nevű finn együttes több számot is írt a "monster of Cinkotá "-ról. "Tiszta alkoholt kapsz édesem " - szól az egyik refrénje. A klasszikus műfajokban pedig már jóval korábban megjelent Kiss alakja: az 1948-ban elhunyt Antonin Artaud francia avantgárd drámaíró és színházi teoretikus egy végül el nem készített némafilmhez írt róla forgatókönyvet - igaz, abban nem bádogos, hanem professzor volt -, Harminckettő címmel.

Az "asszonyirtó vámpír " rémtettei címen a korabeli világsajtót is megjárt szörnyű cinkotai történet azonban nem feltétlenül magyarázza Kiss Béla kilenc évtizeddel lebukása után is virágzó (nyugati) kultuszát. "A rendőrség sosem akadt a nyomára, és a holtteste sem került elő, így elmaradt az igazságszolgáltatás katarzisa " - említ egy legendaképzésre csábító momentumot Réz György újságíró-helytörténész, aki a leghírhedtebb cinkotai ügyét kutatta az ezredfordulón.

Ez a tény inspirálja könyve megírásában Jean-Marie Parasie-t is, aki - mint a HVG-nek elmondta - művében azt vizsgálja, "mitől különb Kiss sorozatgyilkostársainál ". Figyelemre méltó, hogy bár a hivatalos
katonai jelentés szerint a hadifogságba esett bádogos 1915. február 5-én tífuszban hunyt el a szerbiai Valjevóban, a rendőrség nem zárta le az aktáját: felmerült ugyanis, hogy az első világháború forgatagában új személyazonosságot szerzett, és eltűnt.

Ezt a gyanút látszottak alátámasztani az őt "felismerő " szemtanúk is. Jóval hivatalos halála után például egy falubelije azt állította, hogy együtt mulatott vele Győrben. Ennél többet nyomott a latban, hogy külföldön is beszámoltak felbukkanásáról. Évekkel a háború után például a francia idegenlégió egyik különösen kegyetlen őrmesterében véltek ráismerni Kissre (minek nyomán a magyar rendőrség a nyomozati anyagot meg is küldte Franciaországba - erre bukkant rá francia titkosszolgálati dokumentumok között az említett Jean-Marie Parasie). Amerikai szakértők viszont úgy tudják: Kiss Béla a tengerentúlon bujkált. Egy ottani detektív 1932-ben (a világsajtóban is közölt fotó alapján) őt vélte felfedezni a New York-i Times Square-en, de a nagy tömegben szem elől vesztette.

"A tények kiszínezésének is nagy szerepe van Kiss Béla népszerűségében " - hívja fel a figyelmet Benedek Ágnes újságíró-helytörténész, aki Réz Györggyel együtt nyomozott Kiss után. Ez érhető tetten az áldozatok számának meglepő ingadozásában is: a külföldi szakcikkek többsége a hét nő helyett kilencet, még gyakrabban 23-at említ. Ezek a túlzások igen hamar elterjedtek, a francia drámaíró, Artaud már a második világháború előtt 32 bádoghordóról írt. Ezek alapja az egykori rendőrségi nyomozás lehetett, amelyből kiderült, hogy Kiss hétnél jóval több, utóbb ugyancsak eltűntnek nyilvánított nővel váltott levelet. Emiatt akkor Cinkota egész területén ásatott a hatóság, ám további áldozatokat nem találtak.

A legendagyártás eredménye az is, hogy a magyar bádogosból az idők során intelligens, művelt, a csillagászat iránt érdeklődő ember vált. "Az igazi Kiss Béla jártas volt az okkult tudományokban, ezért az én szörnyetegem is természetfölötti erők birtokában van " - indokolta például Jay Stephens, minek alapján alakította ki Bela Kiss nevű képregényfigurája jellemét. "Tény, hogy iskolázottságához képest a bádogosnak meglepően nagy könyvtára volt, amelyben tudományos művek is akadtak. Egyes szakértők szerint egy budapesti okkult társaság vezetőjével is kapcsolatban állt, ám ez még nem bizonyítja, hogy részt is vett az alkalmakon " - hárítja el az efféle misztifikálást Réz György.

"Kiss Béla azért is vált kultuszfigurává, mert csinos, közkedvelt ember volt, a később elhíresült Ted Bundy egyfajta előképe. Ők a nők álmai és rémálmai is egyszerre: különösen vonzó férfiak, akik csábítóként lépnek fel, majd váratlanul brutálisan végeznek áldozatukkal " - magyarázta a HVG-nek a magyar sorozatgyilkos amerikai népszerűségét a Kissről műsort is készítő Marilyn Bardsley, a bűnügyekre szakosodott CourtTv tévécsatorna szerkesztője. A nőkre gyakorolt hatását már a korabeli sajtó is pedzegette: "Már én ilyen vagyok, a nők engem a szerelmükkel üldöznek " - elevenítette fel a "cinkotai kékszakáll " szavait egykori szomszédja a Kis Újságban. Bardsley végül hozzáteszi, hogy angol nyelvterületen külön vonzerő Kiss romantikus (csókot jelentő) neve - nem véletlen, hogy az említett Pus együttes "Bela Kiss me Kiss me Kiss me " szavakkal idézi meg a bádogost. Árulkodó elírás, hogy németül már Csók Bélaként (Bela Kuss) is emlegetik. ( a Wikipédia és a http://dura.hu alapján)

Megoszlik a vélemény Báthory Erzsébet ténykedéseiről. Kb. 612 személlyel végzett, ezzel a legtöbb gyilkosságot elkövetettek listájának 1 helyére került. Ezen a listán szerepel az 1920-30-as időszakban itthon ténykedő Renczi Vera is, 35 személy írható a számlájára. Ja, s Bukarestben dolgozott.

2008. március 16., vasárnap

Ziggy Marley - Love is my religion























Sajnálatos módon pont az a szám maradt ki az albumból, amelyiket legjobban szeretem (A Lifetime). De azért nem panaszkodok, mert az egész album ott van.
Röviden annyit róla, hogy teljes neve David Nesta "Ziggy" Marley. Bob és Rita legöregebb fia. Édesapjától kapta a "Ziggy" becenevet. Jamaikában Saint Ann Parishben született 1968. okt. 17-én. Apjától tanult gitározni és dobolni. 1979-ben debütált testvéreivel Cadellával, Stephennel és Sharonnal a Melody Makers nevű formációban. Egy Grammy-díj boldog tulajdonosa. Eddig 2 albuma jelent meg. Jó szórakozást hozzá! A következőkben majd Manu Chao albumaival is foglalkozok.


Az erősen friss kedvencek listája

Mivel mostanában nem nagyon lesz időm írogatni a blogomba, ezért valamicske hallgatnivalót hagyok hátra. Lesznek majd szebb idők is.
Fontos még megemlítenem: az IMEEM ötlet Attilától jön. A Last.fm-es cucc nem jött be nagyon.